Néhány évszázaddal később Beau Brummell ezt a koncepciót képviselte, de kissé túlzásba esett. A XVIII.században hírhedt divatfi képes volt naponta órákig nyakkendője igazításával tölteni, hogy azután úgy tűnjön, egy percet sem foglalkozott annak beállításával. Brummell személyének divattörténeti fontosságáról korábbi, nyaksálakról szóló bejegyzésünkben már olvashattak.

A XX. században a Sprezzatura irányzatát képviselő úriember, Gianni Agnelli volt, aki a Fiat autógyárat irányította 1960-tól. A Fiat cég alapítójának unokájaként Európa egyik legbefolyásosabb üzletembere volt ebben az időszakban. Emellett komoly hírnevet szerzett extravagáns öltözködési stílusával, mely hanyag eleganciát tükrözött. Néha még olykor a divat trendeket követő olaszok is kétkedve tekintettek kreációira. Furcsa stilisztikai hibákat ejtett olyan ruhák összepárosításával, melyek külön-külön viselve formálisak voltak. Képes volt öltönyéhez túracipőt venni, ezzel is azt hangsúlyozva, hogy ő annyira, elfoglalt, nem tud az öltözködésével is törődni. Nevéhez fűződik a hosszú ujjú ingre helyezett karóra, ami igazán egyedi megjelenést kölcsönzött számára.

A Sprezzatura stílusirányzat főként a fiatal férfiak körében népszerű, mert ez egyfajta vizuális lázadás, nemcsak a hagyományos normák ellen, hanem az irodai monoton üzleti viselet ellen is. Ebben az ironikus az, hogy sokkal nagyobb erőfeszítésekbe kerül a lazaság látszatát kelteni, mintha valóban nem törődnénk az öltözködésünkkel.

Nézzük, milyen módon interpretálhatja bárki saját stílusához a Sprezzatura eszközeit.

A legegyszerűbb és legtermészetesebb megoldás, ha a zakót nem gomboljuk be, kétsoros kabát esetében ez még merészebb húzás. A nyitott zakó lehetőséget ad arra, hogy megmutassuk ingünket, nyakkendőnket. Az ing mandzsettagombjait is nyitva hagyhatjuk, ez főként nyári időszakban tűnhet természetesnek, amikor a meleg indokolja a szellőzést. Népszerű eszköz, ha a gombolható gallért nem gomboljuk be, akkor még lazábbnak tűnik a viselet. Ha csak az egyik gombot nem gomboljuk be, mintha elfelejtettük volna, még természetesebbnek hat. A cipő viselésénél is sugallhatunk könnyedséget, például azzal, hogy a dupla csatos lábbeli felső csatját nem kapcsoljuk be.

A nyakkendő az egyik legszembetűnőbb ruhadarab, így a Sprezzatura stílusú öltözködés egyik alapvető eleme. Így lehet az

• asszimetrikus csomó,
• a nyakkendő alsó lelógó része hosszabb, mint a felső,
• vagy V alakban egymás mellett állnak a szárak,
• a gallér alól elővillan a körbetekert rész,

mind-mind olyan eszköz, ami hanyag eleganciát sugall. Szintén játszhatunk az öv beállításával. Egy lazán lelógó övvég nagyon dekoratív lehet, ehhez a méretünknél hosszabb övet kell használnunk. Keverhetjük az alkalmi és a formális öltözködési elemeket. Viselhetünk farmert kétsoros zakóval és nyakkendővel, de persze mindezt oly stílusosan és természetességgel, hogy senki nem kérdőjelezze meg ruházatunk helyénvalóságát.

Végső konklúzióként elmondhatjuk, hogy a Sprezzatura 500 évvel ezelőtti megjelenése óta történt némi változás az értelmezésében. Azonban sosem szabad ürügyként tekintenünk rá akkor, ha a stilisztikai szabályokat túlzottan megsértjük. Akkor tudjuk igazán jól kihasználni a benne rejlő lehetőségeket, ha bele tudjuk vinni saját személyiségünket, ki tudjuk egészíteni klasszikus stílusunkat elemeivel.

Pablo Picasso szavait idézzük, melyben minden benne van, amit a Sprezzatura képvisel:

„Tanuld meg a szabályokat, mint egy profi, hogy aztán úgy szeghesd meg őket, mint egy művész.”