Miért kell másodhegedűsként végig asszisztálni a saját esküvőjét egy vőlegénynek?! Legyen Ön is egyedi, és érezze, hogy ez a nap Önről is szól!

Először is szeretnénk gratulálni az elhatározáshoz és sok sikert kívánni a közelgő esküvőjéhez. A félelem, a bizonytalanság érzése valószínűleg most még átjárja gondolatait, de amikor majd ott áll személyre szabott öltönyében az oltár előtt, biztosan megváltozik minden és csak a varázslatos megjelenésű menyasszonyát fogja látni. Néhány stílus tanácsunkkal szeretnénk segíteni Önnek, hogy megjelenése magabiztosságot és eleganciát sugározzon annak érdekében, hogy Ön is szép emlékekkel gondoljon vissza esküvőjére.

Az esküvő szervezésekor a párok már eldöntik, hogy milyen koncepció mentén fogják a ceremóniát és a későbbi vacsorát felépíteni. Ez lehet egy a most divatos tematikus party, vagy egy hagyományőrző lakodalom. Mindezt figyelembe kell vennie, amikor kiválasztja a viselendő ruhadarabot. Emellett az esküvő színei, dekorációja és a menyasszony által választott ruha is befolyásolja az öltöny stílusát.

A most leginkább elterjedt esküvői témák közül talán a 20-as, 30-as évek Nagy Gatsby stílusa kedvez leginkább a vőlegények öltözködésének. Az akkori eleganciát könnyen felidézhetjük egy csokornyakkendő, nadrágtartó, vagy az öltöny alá vett mellény viselésével.

Amennyiben az esküvő stílusa nem köti a vőlegényt, akkor érdemes egy sötétszürke, vagy tengerészkék öltönyt választani. A fekete színt nem érdemes választani, mert korlátozottabb a felhasználási lehetősége később. A faszén szín könnyebben kombinálható más elemekkel.  Ideális esetben egy dupla soros zakó jó választás, de az egysoros gombolású zakót is feldobhatjuk egy jól szabott mellénnyel. Az eseményhez illő megjelenést az exkluzív kiegészítőkkel – mint például a nyakkendő eltérő, feltűnő anyaga – tudjuk elérni. Ne feledkezzünk meg a mandzsetta gombokról és az öltözékhez illő derby vagy oxford cipőről.

Maradjunk mindjárt az alapoknál. Az ügyvéd legjobb barátja az öltöny. Elsősorban a kétrészes, klasszikus szabású öltönyre vonatkozik, de ha kicsit formálisabbak akarunk lenni, akkor kiegészíthetjük egy hozzá illő mellénnyel. A standard megjelenés az egysoros gombolást támogatja, bár azok, akiknek testalkata V alakot formáz felvehetik a kétsoros gombolású öltönyt is. Ezek az öltönyök egyébként jobban mutatnak egy vékonyabb anyagból, mint például a szürke flanel. Érdemes az öltöny készítésekor egy plusz nadrágot is csináltatni, mivel ez a ruhadarab gyorsabban elhasználódhat, mint a zakó.

A tiszta színek, a finom csíkok jellemezzék öltözködésünket. Melegebb napokon – mint amilyen az idei tavasz – választhatunk egy sűrű szövésű, jól lélegző pamut anyagot, mint például a Fresco. A szövetekben lévő csíkozás színe legyen fehér, törtfehér vagy szürke. Tartózkodjunk a sárga, zöld vagy rózsaszín csíkoktól. A formális tárgyalások után azonban egy jól szabott, vastagabb csíkozású rövid zakóban folytatódhat a nap.

Mindenképpen 100%-ban természetes szálakból szőtt szövetet javaslunk választani, hiszen a mesterséges anyagú szövetekben biztos a folyamatos izzadás, ami egész napos tárgyalás esetén igen kellemetlenné válhat.

Az öltöny színével kapcsolatban a sötétkéket és a sötét barnát javasoljuk, hiszen a fekete inkább esti alkalmakra való, vagy temetésre. A kiegészítők színeivel is óvatosan bánjuk, hiszen nem mindenki van tisztában a divattal, ráadásul sokan konzervatívabban állnak az öltözködéshez, így egy tárgyalás során számukra egy nagyon színes, mintás nyakkendő inkább taszító hatású lesz, mint elegáns. Az öltöny alatt viselt ing mondanunk sem kell, hogy hosszú ujjú legyen, kissé kilógva a zakó alól. Fehér vagy világoskék árnyalatú modelleket válasszunk. Finom szövésű, nem csillogó fonallal átszőtt darabok visszafogott eleganciát kölcsönöznek, halvány csíkos, esetleg anyagában mintás, extrém gallér megoldások nélküli modelleket érdemes viselni.

A nyakkendő színeihez a piros, bordó, sötétkék és a kék árnyalatai a legmegfelelőbbek. Alternatív megoldásként próbálkozhatunk a palack zölddel, nagyon sötét narancssárgával is, de minden esetben a matt változatokat használjuk. A fényes szatén olcsóságot sugallhat. A nagyon apró pettyes mintázatú nyakkendő most nagyon divatos. A nyakkendő méretére is oda kell figyelnünk, az övig érjen, és ne tovább.

Tiszteletre méltó ügyvédként nem választhatjuk a rózsaszín inget, a türkizkék nyakkendőt, még ha személyiségünk el is bírja ezeket a színeket, akkor sem illendő, mert az emberek másra asszociálnak és szemükben ez komolytalanságot jelképezhet.

Utolsóként tennénk említést a zokniról és a cipőről. A zokni hossza még manapság is sokszor túl rövid. Senki nem kíváncsi a láb szőrzetünkre, ügyeljünk arra, hogy amikor leülünk se látszódjon ki csupasz lábunk a nadrágból. Aranyszabályként vegyük alapul azt, hogy a zokni színe egyezzen meg az öltöny, vagy a nadrág színével. Alapvetően az egyszínű zoknit javasoljuk, merészebbek akár felvehetnek csíkosat is, ami akár tengerészkék alapon sárga csíkos is lehet, de csak módjával bánjuk a színekkel.

Sose essünk abba a hibába, hogy egy méretre szabott öltönyhöz olcsó cipőt veszünk fel. Mindenképpen vegyünk egy klasszikus fekete oxford cipőt, emellett használjunk csokoládébarna, vagy burgundi modelleket is.

Általában nem túl sok lehetőségünk van arra, hogy nagyobb számú ruhadarabot vigyünk egy üzleti útra, ezért a legtöbbet kell kihoznunk a magunkkal vitt készletből.  Átlagosan egy öltönyt vinnünk kell magunkkal, maximum kettőt és emellett érdemes egy sötétkék zakót, mint alapdarabot is becsomagolnunk az útra. Az öltöny tekintetében javasoljuk a szürke árnyalatú darabot, mivel ennek felső és alsó része is jól kombinálható az többi ruhadarabbal. Egy plusz nadrágot is vihetünk magunkkal, azonban ennek színe legyen kontrasztos, ne legyen ugyanolyan, mint a korábban említett darabok.

Az ingek tekintetében keressünk olyan anyagból készült modellt, ami nem könnyen gyűrődik. Ilyen lehet a flanel anyag, mely kevésbé ráncolódik. Ha erre nincs lehetőségünk, akkor a magunkkal vitt vékonyabb anyagú ingeket a szállásra való megérkezés után rakjuk vállfára és esetleg a fürdőszobában akasszuk fel, ahol a gőzben visszanyerik eredeti alakjukat. Az ingek között legyen legalább egy fehér, egy világoskék árnyalatú, valamint egy apró kockás, melyet akár nyakkendő nélkül is felvehetünk. A mandzsettagombokról sem feledkezhetünk el.

A zoknik tekintetében maradjunk meg a pasztell színeknél, ne kísérletezzünk merészebb megoldásokkal, mert azokat nem könnyű összeilleszteni a nálunk lévő alapdarabokkal. Ha mégis valami különlegesre vágyunk, akkor inkább a nyakkendő, a díszzsebkendő vagy a mandzsetta gomb legyen eltérő, mint a megszokott.

Hány pár cipőt vigyünk magunkkal?

A kérdés kiváló, hiszen ahhoz, hogy változatosan tudjunk megjelenni, nem elég egy darabbal utaznunk. Amennyiben pontosan tudjuk előre, hogy milyen eseményeken fogunk részt venni az üzleti út során, akkor ahhoz alkalmazkodva válasszuk ki a cipőket. Általában elmondhatjuk, hogy elegendő három pár cipőt magunkkal vinni, egy ami a lábunkon van az utazás során és még kettő, egy alkalmi és egy a tárgyalások során viselt darab legyen. Az alkalmi cipő lehet egy fekete oxford mintázatú fűzős, míg a tárgyalásokra választhatunk egy bordó vagy világos barna, konyak színű csatos bőrcipőt. A legtöbb üzletember elfelejti, hogy sámfával együtt vigye a cipőt magával. Ez az egyszerű megoldás biztosítja, hogy a bőröndből kivett cipőnk tökéletesen megtartja formáját, nem deformálódik el.

Ahhoz, hogy változatosan tudjunk megjelenni és mégis ne kelljen sok holmit becsomagolnunk az útra, inkább vigyünk több kiegészítőt magunkkal. Ilyen a nyakkendő, nyakkendő tű, díszzsebkendő, mandzsettagomb, csokornyakkendő. Ezeket a darabokat is külön dobozba csomagolva szállítsuk, hogy ne sérüljenek meg az utazás közben. A bőröndbe való csomagolásról általánosságban is elmondhatjuk, hogy célszerű minden kiegészítőt, cipőt külön becsomagolni. A pólók, alsónadrágok, zoknik kerüljenek a bőrönd aljába, ezután következhetnek a gondosan összehajtott ingek és pulóverek.

Lehetőség szerint az öltönyöket, zakókat és nadrágokat vállfára akasztva, porvédő huzatban, kettőbe hajtva szállítsuk. Ezekre a ruhadarabokra csak nagyon könnyű tárgyakat helyezzünk, mint például a nyakkendők. Ezzel elkerülhetjük a ruhadarabok gyűrődését. A cipők szállításánál javasoljuk, hogy a legnehezebb darabot viseljük utazás alatt, míg a többit páronként talppal és szembefordítva egymással, külön csomagolva pakoljuk el. Ha nagyon kevés helyünk van, akkor a cipőkbe rakhatjuk a zoknikat, ezzel spórolunk némi teret. Ne felejtsük otthon a borotválkozó készletet és az úti manikűrkészletet sem, ápoltságunk alapvető eszközeit.

Az utazáshoz a kemény falú, gurulós bőrönd a legjobb megoldás, mely kiegészülhet egy nagyobb bőr kézitáskával.

Jó utat kívánunk!

Néhány évszázaddal később Beau Brummell ezt a koncepciót képviselte, de kissé túlzásba esett. A XVIII.században hírhedt divatfi képes volt naponta órákig nyakkendője igazításával tölteni, hogy azután úgy tűnjön, egy percet sem foglalkozott annak beállításával. Brummell személyének divattörténeti fontosságáról korábbi, nyaksálakról szóló bejegyzésünkben már olvashattak.

A XX. században a Sprezzatura irányzatát képviselő úriember, Gianni Agnelli volt, aki a Fiat autógyárat irányította 1960-tól. A Fiat cég alapítójának unokájaként Európa egyik legbefolyásosabb üzletembere volt ebben az időszakban. Emellett komoly hírnevet szerzett extravagáns öltözködési stílusával, mely hanyag eleganciát tükrözött. Néha még olykor a divat trendeket követő olaszok is kétkedve tekintettek kreációira. Furcsa stilisztikai hibákat ejtett olyan ruhák összepárosításával, melyek külön-külön viselve formálisak voltak. Képes volt öltönyéhez túracipőt venni, ezzel is azt hangsúlyozva, hogy ő annyira, elfoglalt, nem tud az öltözködésével is törődni. Nevéhez fűződik a hosszú ujjú ingre helyezett karóra, ami igazán egyedi megjelenést kölcsönzött számára.

A Sprezzatura stílusirányzat főként a fiatal férfiak körében népszerű, mert ez egyfajta vizuális lázadás, nemcsak a hagyományos normák ellen, hanem az irodai monoton üzleti viselet ellen is. Ebben az ironikus az, hogy sokkal nagyobb erőfeszítésekbe kerül a lazaság látszatát kelteni, mintha valóban nem törődnénk az öltözködésünkkel.

Nézzük, milyen módon interpretálhatja bárki saját stílusához a Sprezzatura eszközeit.

A legegyszerűbb és legtermészetesebb megoldás, ha a zakót nem gomboljuk be, kétsoros kabát esetében ez még merészebb húzás. A nyitott zakó lehetőséget ad arra, hogy megmutassuk ingünket, nyakkendőnket. Az ing mandzsettagombjait is nyitva hagyhatjuk, ez főként nyári időszakban tűnhet természetesnek, amikor a meleg indokolja a szellőzést. Népszerű eszköz, ha a gombolható gallért nem gomboljuk be, akkor még lazábbnak tűnik a viselet. Ha csak az egyik gombot nem gomboljuk be, mintha elfelejtettük volna, még természetesebbnek hat. A cipő viselésénél is sugallhatunk könnyedséget, például azzal, hogy a dupla csatos lábbeli felső csatját nem kapcsoljuk be.

A nyakkendő az egyik legszembetűnőbb ruhadarab, így a Sprezzatura stílusú öltözködés egyik alapvető eleme. Így lehet az

• asszimetrikus csomó,
• a nyakkendő alsó lelógó része hosszabb, mint a felső,
• vagy V alakban egymás mellett állnak a szárak,
• a gallér alól elővillan a körbetekert rész,

mind-mind olyan eszköz, ami hanyag eleganciát sugall. Szintén játszhatunk az öv beállításával. Egy lazán lelógó övvég nagyon dekoratív lehet, ehhez a méretünknél hosszabb övet kell használnunk. Keverhetjük az alkalmi és a formális öltözködési elemeket. Viselhetünk farmert kétsoros zakóval és nyakkendővel, de persze mindezt oly stílusosan és természetességgel, hogy senki nem kérdőjelezze meg ruházatunk helyénvalóságát.

Végső konklúzióként elmondhatjuk, hogy a Sprezzatura 500 évvel ezelőtti megjelenése óta történt némi változás az értelmezésében. Azonban sosem szabad ürügyként tekintenünk rá akkor, ha a stilisztikai szabályokat túlzottan megsértjük. Akkor tudjuk igazán jól kihasználni a benne rejlő lehetőségeket, ha bele tudjuk vinni saját személyiségünket, ki tudjuk egészíteni klasszikus stílusunkat elemeivel.

Pablo Picasso szavait idézzük, melyben minden benne van, amit a Sprezzatura képvisel:

„Tanuld meg a szabályokat, mint egy profi, hogy aztán úgy szeghesd meg őket, mint egy művész.”